Szombaton helyszín és időpontmódosítással fogadtuk az ÚTE csapatát. Nehéz mérkőzésnek ígérkezett, eddig még soha nem tudtuk megverni a lilákat, sőt tavaly félpályán két meccsen majdnem húsz gólt kaptunk ellenük, úgy hogy mi egyszer sem találtunk be.

Az első félidő nagy részében enyhe fölényben játszottunk, ezt az első negyed óra végén góllal is nyomatékosítottuk. Az Újpest nem volt veszélyes a kapunkra, hátul mindenki folyamatosan megnyerte a soros párharcot. A félidő végére azonban érthetetlenül kiengedtünk, itt volt egy kis holtpont a lábakban és a fejekben. Volt 6-8 perc iszonyatosan gyenge játék, mindenki össze-vissza szaladgált, nem találkoztunk az ellenfél játékosaival akkor amikor kellett volna, ha pedig labdát szereztünk, azt a kevés labda nélküli mozgás hiányában gyorsan vissza is adtuk. Botinak egy nagyot kellett védenie, de az meccslabda volt.

A második félidő első 15 percében remekül játszottunk, pár perc alatt szereztünk három gólt, elöl sem Danit, sem Mátét nem lehetett tartani. Nagyon jó teljesítmények voltak, az említetteken kívül nekem Dió és Hunor voltak a legmeggyőzőbbek, de mindenki hozta legalább az elvárhatót. Az azért mindenképpen az Újpest dícsérete, hogy a végére beszorítottak minket, és sikerült is szépíteniük.

Gábor bácsi